A Közös Hullámhossz programsorozat első műhelyén a Tisza szerepéről, Szolnok kulturális lehetőségeiről és a későbbi együttműködések alapjairól beszélgettek a résztvevők. A kezdeményezés kapcsolódhat egy jövőbeli Európa Kulturális Fővárosa-pályázat előkészítéséhez is, de a szervezők szerint most elsősorban a közös gondolkodás elindítása a cél.
Nem egyszeri szakmai találkozónak szánják a Közös Hullámhossz – Kulturális és Kreatív Szakmai Műhely programsorozatot a szervezők. A kezdeményezés célja, hogy a szolnoki és térségi kulturális élet szereplői, civil szervezetek, vállalkozások, oktatási intézmények és más szakmai partnerek közösen gondolkodjanak a város jövőjéről. A Szol24 kérdéseire Demeter Éva, a Tisza Mozi ügyvezetője és az Alexander Trauner Art/Film Fesztivál igazgatója válaszolt, aki a programsorozat céljairól, hátteréről és hosszú távú terveiről is beszélt.
Mint fogalmazott, a műhelymunka elindítása egy tudatos építkezés része. Bár Szolnok hosszabb távon szeretne elindulni az Európa Kulturális Fővárosa címért, a mostani programsorozat még nem konkrét pályázati munkáról szól. A hangsúly sokkal inkább azon van, hogy a város kulturális szereplői megtalálják azokat a közös pontokat, amelyekre később valódi fejlesztések épülhetnek.
„Egy olyan együttműködő szakmai hálózat kialakítását szeretnénk elérni, amely közösen gondolkodik Szolnok kulturális jövőjéről, azonosítja a város és a térség értékeit, és olyan fejlesztési irányokat jelöl ki, amelyekre a következő évek kulturális stratégiája épülhet.” – fogalmazott Demeter Éva.
Az első műhely témája a Tisza volt, de a folyó nem csupán természeti értékként jelent meg a beszélgetéseken. A résztvevők szerint a Tisza Szolnok egyik legfontosabb identitásképző eleme lehet, amely egyszerre kapcsolódik a kulturális élethez, a közösségi terekhez, a turizmushoz és a helyi gazdasághoz. A folytatásról Demeter úgy fogalmazott, hogy „a Tisza hol fontos motívumként, hol központi szereplőként továbbra is meghatározó témaként jelenik majd meg”.
A workshopon kulturális intézmények, közgyűjtemények, civil szervezetek, turisztikai szakemberek, vállalkozók, oktatási szereplők, városfejlesztéssel és vízüggyel foglalkozó szakemberek, valamint a kreatív iparág képviselői is részt vettek. A szervezők szerint éppen ez a sokszínűség tette értékessé az első alkalmat, hiszen különböző nézőpontok találkoztak ugyanannál az asztalnál.
A közös gondolkodás során több fejlesztési irány is kirajzolódott. Felmerült a Tisza és a Zagyva partjának újragondolása, a folyó mindennapi városi életbe való erősebb bekapcsolása, új közösségi és rekreációs terek kialakítása, valamint olyan helyszínek létrehozása, amelyek egyszerre szolgálják a kikapcsolódást és az ismeretterjesztést. Szóba került a vízi turizmus fejlesztése, a kerékpáros kapcsolatok erősítése, valamint a Tisza-tó, a Holt-Tisza és a Tisza közös turisztikai kínálatának kialakítása is.
A résztvevők szerint a folyó köré épülő kulturális programokban is komoly lehetőségek rejlenek. Fesztiválok, művészeti események, helyi termékek és gasztronómiai kezdeményezések egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Tisza ne csupán földrajzi adottságként, hanem tudatosan épített márkaként jelenjen meg.
A beszélgetéseken konkrét szolnoki helyszínek is előkerültek. A Magtár, a Vár és a Tisza Szálló esetében is felmerült, hogy a jövőben erősebb közösségi és kulturális szerepet tölthetnének be. Emellett hangsúlyosan jelent meg a fenntarthatóság, valamint a környezeti szemléletformálás fontossága is.
Az Európa Kulturális Fővárosa programmal kapcsolatban Demeter Éva arra is kitért, hogy jelenleg még nem ismert, mikor kerülhet ismét Magyarországra a lehetőség. Éppen ezért most nem konkrét EKF-projekteket készítenek elő. A cél inkább az, hogy a város és a térség felkészültté váljon egy későbbi pályázatra. Ahogy fogalmazott, „a workshopokon túl szeretnénk hazai és nemzetközi pályázati forrásokat és partnereket is behúzni”, hogy az itt megszülető ötletekből idővel valódi programok és együttműködések születhessenek.
A műhelymunka a következő hónapokban is folytatódik. A szervezők olyan témákat szeretnének napirendre venni, mint a szolnoki identitás, a kreatív közösségek, a kulturális gazdaság, a helyi márkák, az ifjúság szerepe, a fenntartható fejlesztések és a térségi együttműködések. A Tisza továbbra is visszatérő motívuma lesz a közös gondolkodásnak.
A következő műhely időpontjáról várhatóan szeptember elején adnak tájékoztatást. A szervezők hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés nyitott, így a későbbiekben új kulturális szereplők, civil szervezetek, vállalkozások és alkotóközösségek is bekapcsolódhatnak a munkába. A folyamat eredményeiről a nyilvánosságot is rendszeresen tájékoztatni kívánják, a későbbiekben pedig a lakosság bevonását is fontos részének tekintik a kulturális tervezésnek.
Képek: TISZApART MOZI
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
